Halálunk pillanatában azonnal megindul a test leépülési folyamata, és már néhány perc, vagy óra elteltével olyan kinézetünk lesz, ami alaposan megrémítheti a családtagokat. A bőr ugyanis elsápad, miközben a vér visszahúzódik a test belseje felé. A vér a gravitáció hatására ilyenkor a test aljára süllyed, ezért a régóta egy helyen fekvő testeknél szoktak kialakulni a test alsó részén jelenlévő sötét hullafoltok.
A következő lépcsőben a test kihűl, ami általában egy-két órát vesz igénybe, de környezeti hőmérséklettől is függ. Három órával a halál után áll be a hullamerevség, amely 12 órával később éri el a csúcspontját; a test ilyenkor szinte mozdíthatatlanná merevedik.
A bomlás csak három nappal később indul meg, de ez is egy olyan tényező, amely nagyban függ a környezettől. Így vannak helyek és helyzetek, amikor akár 12 órával a halál beálltát követően már erős bomlásnak indul a test, és van, amikor csak hetek múlva történik ez meg. A bőrben még sokáig vannak élő sejtek, amelyek a halál beállta után akár 12 órával is életképesek. Egy héttel később a bőr felhólyagosodhat, vagy olyan állagú lehet, hogy egyetlen érintésre lecsúszhat a holttestről. Ilyenkor – bizarr módon – a halálunk után saját hasnyálmirigyünk segítségével lényegében a szervezetünk megemészti saját magát.
Sokáig élt az a tévhit, hogy a halottak haja és körmei nőnek még a halál után, de kiderült, hogy valójában a bőr kezd el zsugorodni, ezért látszanak úgy a körmök, mintha nőttek volna. A bomlás során kezdődik meg a test végleges széthullása. A halott szervezeten belül felfokozódik a baktérium- és gombatevékenység, és a rovarok is megjelennek, hogy belakmározzanak a halott szövetekből. Így rothad el egy test, szép lassan, pokoli szagokat árasztva magából, a benne keletkező bomlástermékek gázai, és a testben maradó bélgázok miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint nem jelent közvetlen kockázatot egy holttest megérintése. Ugyanakkor érdemes arra ügyelni, hogy fertőző betegségben elhunyt testet ne érintsünk meg, mert akkor komoly veszélynek tesszük ki magunkat.